Könyvek
Kapcsolat
Olvasószoba
Akciók
Sitemap
Hírlevél

E-mail
Jelszó
D. Z. Mairowitz - R. Crumb: Kafka másKÉPp

Kafka életrajza

Népszabadság Online Kulúra rovat • Csordás Lajos  • 2005. január 11. 

Állítólag a relativitáselmélet is megvan már képregényben, Franciaországban pedig nagy siker volt Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének közreadása e rendhagyó műfajban. Ezek után tehát nem lep meg, hogy Franz Kafka életét megrajzolták. Legfeljebb az, hogy magyarul is megjelent, pedig hát itt nincs piacképes kultusza a képregénynek.


Kafka sötét tónusú, gyötrelmes világa jobban illett volna egyébként Frank Miller rajzceruzájára (őt tartják számon a noir thriller mestereként), mégis egy másik nagynevű amerikai rajzolótól, Robert Crumbtól kapjuk képpé alakítva e képtelen életrajzot és életművet. Crumb egyébként egy híres macskafigura megalkotójaként (Fritz) ismert talán mifelénk, emberábrázolásban pedig a bögyös-faros nőkben a legjobb. A Kafka-képregényben is szívesen domborítja telt idomúra (de azért nem karikaturisztikusan) az amúgy bizonyára keszeg hősnőket, akik az író életében, műveiben előfordultak. Ettől függetlenül a valós szereplők hasonlítanak önmagukra: Kafka apja pontosan olyan, mint amilyennek más könyvekben látni fotókon. A realisztikus képeken túl Kafka kizökkent világát is sikerül Crumbnak megjelenítenie néhány víziószerű lapon. Sőt az életmű fontosabb darabjai (A per, Az átváltozás, a Fegyencgyarmaton, az Amerika, A kastély) is felidéződnek képileg néhány oldalba tömörítve. Megjelenik Gregor Samsa például, akinek ábrázolását Az átváltozás első kiadá- sának borítóján Kafka meg-tiltotta, mert az író a bogárszerű lény szemével, belülről akart láttatni, ami egész más, mint Samsát kívülről szemléltetni.

A képregény forgatókönyvírója egyébként David Zane Mairowitz, aki a szokásos amerikai felületességgel mesél Kafka tágabb életteréről, Kelet-Európáról, és néha olyan buta mondatokat is megenged magának, mint ez: "az üzemi munkásoknál akkoriban hagyományszámba ment, hogy valaki munkahelyi balesetet szenved". Szép hagyomány. Bár lehet, hogy ez a fordító figyelmetlensége. Amit egyébként Kafkáról Mairowitz összeválogat, az körülbelül helytálló. Életére valószínűleg a zsidóságával kapcsolatos vívódások és a súlyos apakomplexus gyakorolta a legnagyobb hatást, amit a könyv is kiemel. Fontos elemként mutatkoznak továbbá szexuális szorongásai, szerelmei, nőkapcsolatai - nyilván a rajzoló kedvéért is.

A Kafka másképp lehetett volna sokkal jobb, de sokkal rosszabb is. Nem irodalomtörténészeknek készült, angol nyelvű kiadása egy Introducing vagyis Bevezetés című sorozatban jelent meg. Hasonló készült egyébként Camus-ről is. Bevezetésnek pedig nem rossz. Annyi minden hiányzik magyarul a Kafka-irodalomból, ne tagadjuk hát ki, ha végre valami megjelent a nyugati termésből. Csak tegyük a helyére a polcon.
(Edge 2000 Kft., 177 oldal, 1890 forint)

© Edge 2000 Kft.